Gypsy vanner

Ez a jellegzetes külsejű, változatos színekben pompázó fajta (ejtsd dzsipszi vennör) nem csak megjelenésével képes levenni az embert a lábáról. Kedves szelídsége miatt sokak szívébe lopta már be magát: társaságkedvelő, gyerekszerető; gyakran emlegetik a „lovak golden retrievereként”. Szemkápráztató színekben fordul elő: létezik feketetarka, pejtarka, de három- és egyszínű változatban is fellelhető. A legfeltűnőbbé azonban mégis inkább hosszú, patára omló bokaszőrzete és dús sörénye, farka teszi. A fajta az Anglia, Írország területén élő roma közösségek kocsi elé fogott lovaiból alakult ki alig 50 éve (az elnevezésben szereplő vanner szó jelentése is kocsi, szekér). Ezeknek az embereknek nagy teherbírású, szívós, igénytelen lovakra volt szükségük, amelyek a szabad ég alatt is képesek átvészelni a telet, és azzal az ennivalóval is beérik, amit a környezetükben, az út mentén, árokparton találnak. Igáslóról van tehát szó, de termete sokkal kisebb és alakja, feje is finomabb, mint a hidegvérű lovaké általában. A fajta kialakulásában a shire, a clydesdale, a fríz és a dales póni vett részt.